Gondolom sokan vannak akik nem tudják a weboldalt ahol meg lehet n ézni ezt a vázlatot.
Hát itt van tessék ;)
Ja, és nézzétek meg a következő bejegyzést is.
A felvilágosodás
- Meghatározás, alakulástörténet
- ~: eszmerendszer, a polgári társadalom megteremtését készíti elő; XVIII. sz.
- angol elnevezés: Enlightenment, német elnevezés: Aufklärung
- kialakulása: különféleképpen valósult meg az egyes európai országokban (pl. brit és francia felvilágosodás közötti különbség)
- jelszava: ?Sapere aude!? (?Merj gondolkodni!? ? Horatius)
- a józan(nak mondott) emberi ész, a gondolkodás szabadsága jellemezte
- művelődéstörténeti gyökerei: reneszánsz; társ. háttér: angol ipari és polgári forradalom (XVII. sz. 40-es évei); tudománytörténeti háttér: geocentrikus (földközpontú) világkép ? heliocentrikus (napközpontú) világkép, Newton: tömegvonzás törvénye
- filozófia:
1) angolok: Bacon, Locke ? empirizmus; ismereteink végső forrása a tapasztalat, ezeken keresztül lehetséges a tudományos megismerés, fontosak a kísérletek (!), módszere az indukció
2) franciák: Descartes ? racionalizmus; ismereteink végső forrása az értelem, ?Cogito ergo sum.? (?Gondolkodom, tehát vagyok.?); D. tanulmánya: Értekezés a módszerről ? a matematika a legtökéletesebb tudomány, a többi tudományt is ennek a mintájára kellene megszervezni, módszere a dedukció
- józan ész világossága ? középkori vallásos gondolkodás sötétsége (?sötét középkor?)
- minden vallás: ésszerűtlen ? valláshoz való viszonyulás módjai:
1) ateizmus: istentagadás
2) deizmus: Istennek csak a teremtő szerepét tulajdonítják, utána a természeti törvények a meghatározóak, amelyeket az embereknek kell felderíteni; nincs szükség papságra, egyházra
- társ.: szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje; naiv hit: a társ. változások az ész talaján jöhetnek létre ? nagy francia forradalom (1789)
- gyakran azt mondják, hogy a felvilágosodás mindvégig szöges ellentétben volt az egyházzal, a vallásos gondolattal, de ez nem teljesen így van: a tudomány újabb fejleményei alapján beszélhetünk pl. skót katolikus felvilágosodásról, és az anglikán egyházon belül is léteztek olyan mozgalmak, amelyeknek a működésére hatott a felvilágosodás, miután próbálták annak egyes módszereit elsajátítani
- ha a vallás és a felvilágosodás kapcsolatáról beszélünk, tárgyszerűbb egyházellenességről beszélni
- Diderot ? D?Alembert - Holbach ? Helvetius és társaik: Enciklopédia (1751-1777; A tudományok, a művészetek és a mesterségek értelmező szótára ? 35 kötet /17 kötet szöveg, 13 ábrakötet, 5 kötet függelék) ? szellemi mozgalom kialakulása ? tudomány vs. teológiai tanítások, állami, egyházi intézmények ? az emberi tudás rendkívül széles spektrumát ölelte fel
- Az ellenfelvilágosodás (angol: counter-Enlightenment)
- már a felvilágosodás kezdetétől megfigyelhető volt egyfajta tiltakozás, ellenkezés
- lényeges volt a keresztény hagyományok megőrzése
- a felvilágosodás kritikusai ugyanúgy intoleránsnak minősítették a szellemi mozgalmat, mint ahogy például a katolikus egyházat a felvilágosultak
- A meghatározó stílusirányzatok
3.1 A klassziccizmus
- felvil.: egyszerre eszmerendszer és műv. tört. Korszak
- klasszicizmus (1630-1830): az uralkodó stílusirányzat (tudni az előző leckékkel kapcsolatban elmondottakat!)
- horatiusi elv továbbélése: a művész ne csak gyönyörködtessen, hanem tanítson is (erkölcsi célok!)
- különbségek: francia klasszicizmus: római minták követése ? német klasszika: görög minták követése, kialakulása a franciák ellenében
- tipikus műfajai: eposz, tragédia, óda, epigramma, didaktikus irodalom (tanköltemény, tanmese, nevelődési regény, államregény, szatíra, episztola)
3.2. A szentimentalizmus
- csak az irodalomra jellemző!
- másik megnevezése: az érzékenység kultusza
- érzelmek szabadsága
- szereplők: a társadalmi korlátok miatt boldogtalan szerelmesek; sorsuk a szenvedés, gyötrődés
- gyakori a melankolikus, elégikus kedélyállapot
- tipikus műfajai: elégia (temetői költészet /!/), napló-, levélregények ? Rousseau: Új Héloise, Goethe: Az ifjú Werther szenvedései; Kármán József: Fanni hagyományai
- E/1., lelki folyamatok ábrázlása
- műnemek keveredése
4. A klasszicizmus más művészeti ágakban
- ókor utáni vágyakozás
- Winckelmann (német művészettörténész) erőteljes hatása
4.1. Építészet
- a görög, római templomok harmonikus egyszerűsége a minta
- oszloprendek
- nevezetes épületek: Soufflot: Panthéon (Párizs); Schinkel: Altes Museum (Berlin); Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum (Bp.); Hild József: Főszékesegyház (Esztergom); egri főszékesegyház; református nagytemplom (Debrecen)
4.2. Szobrászat
- antik minták, görög-római mitológiában gyökerező témák
- harmonikus arányok, folytonos körvonalak, gondosan kidolgozott felületek
- nevezetes szobrászok és alkotásaik: Antonio Canova (olasz): Amor és Psyche, Bertel Thorvaldsen (dán); Houdon: Voltaire-szobor (francia); Ferenczy István: Pásztorleányka
4.3. Festészet
- görög szobrászat tanulmányozása
- nevezetes festők és alkotásai: David: A Horatiusok esküje; Ingres: női aktok
4.4. Zene
- szerkezet és hangzás közötti harmonikus egyensúly
- szimmetria, világosság, mértéktartás
- elhanyagolható különbségek a klasszicizmus és a romantika között
- nevesebb zeneszerzők: Haydn, Mozart, Beethoven
Norbi.Kovacs