Irodalom

Gondolom sokan vannak akik nem tudják a weboldalt ahol meg lehet n ézni ezt a vázlatot. 

Hát itt van tessék ;)
Ja, és nézzétek meg a következő bejegyzést is.

A felvilágosodás

1. Meghatározás, alakulástörténet

-          ~: eszmerendszer, a polgári társadalom megteremtését készíti elő; XVIII. sz.

-          angol elnevezés: Enlightenment, német elnevezés: Aufklärung

-          kialakulása: különféleképpen valósult meg az egyes európai országokban (pl. brit és francia felvilágosodás közötti különbség)

-          jelszava: ?Sapere aude!? (?Merj gondolkodni!? ? Horatius)

-          a józan(nak mondott) emberi ész, a gondolkodás szabadsága jellemezte

-          művelődéstörténeti gyökerei: reneszánsz; társ. háttér: angol ipari és polgári forradalom (XVII. sz. 40-es évei); tudománytörténeti háttér: geocentrikus (földközpontú) világkép ? heliocentrikus (napközpontú) világkép, Newton: tömegvonzás törvénye

-          filozófia:

1)       angolok: Bacon, Locke ? empirizmus; ismereteink végső forrása a tapasztalat, ezeken keresztül lehetséges a tudományos megismerés, fontosak a kísérletek (!), módszere az indukció

2)       franciák: Descartes ? racionalizmus; ismereteink végső forrása az értelem, ?Cogito ergo sum.? (?Gondolkodom, tehát vagyok.?); D. tanulmánya: Értekezés a módszerről ? a matematika a legtökéletesebb tudomány, a többi tudományt is ennek a mintájára kellene megszervezni, módszere a dedukció

-          józan ész világossága ? középkori vallásos gondolkodás sötétsége (?sötét középkor?)

-          minden vallás: ésszerűtlen ? valláshoz való viszonyulás módjai:

1)       ateizmus: istentagadás

2)       deizmus: Istennek csak a teremtő szerepét tulajdonítják, utána a természeti törvények a meghatározóak, amelyeket az embereknek kell felderíteni; nincs szükség papságra, egyházra

-          társ.: szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje; naiv hit: a társ. változások az ész talaján jöhetnek létre ? nagy francia forradalom (1789)

-          gyakran azt mondják, hogy a felvilágosodás mindvégig szöges ellentétben volt az egyházzal, a vallásos gondolattal, de ez nem teljesen így van: a tudomány újabb fejleményei alapján beszélhetünk pl. skót katolikus felvilágosodásról, és az anglikán egyházon belül is léteztek olyan mozgalmak, amelyeknek a működésére hatott a felvilágosodás, miután próbálták annak egyes módszereit elsajátítani

-          ha a vallás és a felvilágosodás kapcsolatáról beszélünk, tárgyszerűbb egyházellenességről beszélni

-          Diderot ? D?Alembert -  Holbach ? Helvetius és társaik: Enciklopédia (1751-1777; A tudományok, a művészetek és a mesterségek értelmező szótára ? 35 kötet /17 kötet szöveg, 13 ábrakötet, 5 kötet függelék) ? szellemi mozgalom kialakulása ? tudomány vs. teológiai tanítások, állami, egyházi intézmények ? az emberi tudás rendkívül széles spektrumát ölelte fel

2. Az ellenfelvilágosodás (angol: counter-Enlightenment)

-          már a felvilágosodás kezdetétől megfigyelhető volt egyfajta tiltakozás, ellenkezés

-          lényeges volt a keresztény hagyományok megőrzése

-          a felvilágosodás kritikusai ugyanúgy intoleránsnak minősítették a szellemi mozgalmat, mint ahogy például a katolikus egyházat a felvilágosultak

3. A meghatározó stílusirányzatok

3.1 A klassziccizmus

-          felvil.: egyszerre eszmerendszer és műv. tört. Korszak

-          klasszicizmus (1630-1830): az uralkodó stílusirányzat (tudni az előző leckékkel kapcsolatban elmondottakat!)

-          horatiusi elv továbbélése: a művész ne csak gyönyörködtessen, hanem tanítson is (erkölcsi célok!)

-          különbségek: francia klasszicizmus: római minták követése ? német klasszika: görög minták követése, kialakulása a franciák ellenében

-          tipikus műfajai: eposz, tragédia, óda, epigramma, didaktikus irodalom (tanköltemény, tanmese, nevelődési regény, államregény, szatíra, episztola)

3.2.  A szentimentalizmus

-          csak az irodalomra jellemző!

-          másik megnevezése: az érzékenység kultusza

-          érzelmek szabadsága

-          szereplők: a társadalmi korlátok miatt boldogtalan szerelmesek; sorsuk a szenvedés, gyötrődés

-          gyakori a melankolikus, elégikus kedélyállapot

-          tipikus műfajai: elégia (temetői költészet /!/), napló-, levélregények ? Rousseau: Új Héloise, Goethe: Az ifjú Werther szenvedései; Kármán József: Fanni hagyományai

-          E/1., lelki folyamatok ábrázlása

-          műnemek keveredése

4. A klasszicizmus más művészeti ágakban

- ókor utáni vágyakozás

- Winckelmann (német művészettörténész) erőteljes hatása

4.1. Építészet

- a görög, római templomok harmonikus egyszerűsége a minta

- oszloprendek

- nevezetes épületek: Soufflot: Panthéon (Párizs); Schinkel: Altes Museum (Berlin); Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum (Bp.); Hild József: Főszékesegyház (Esztergom); egri főszékesegyház; református nagytemplom (Debrecen)

4.2. Szobrászat

 - antik minták, görög-római mitológiában gyökerező témák

- harmonikus arányok, folytonos körvonalak, gondosan kidolgozott felületek

- nevezetes szobrászok és alkotásaik: Antonio Canova (olasz): Amor és Psyche, Bertel Thorvaldsen (dán); Houdon: Voltaire-szobor (francia); Ferenczy István: Pásztorleányka

4.3.   Festészet

- görög szobrászat tanulmányozása

- nevezetes festők és alkotásai: David: A Horatiusok esküje; Ingres: női aktok

4.4.   Zene

- szerkezet és hangzás közötti harmonikus egyensúly

- szimmetria, világosság, mértéktartás

- elhanyagolható különbségek a klasszicizmus és a romantika között

- nevesebb zeneszerzők: Haydn, Mozart, Beethoven

                                                                                                                                                       Norbi.Kovacs